Míg a legtöbb ingatlanpiac az elmúlt öt évben számos problémával szembesült, a neves ügynökségek elemzései szerint úgy tűnik, hogy a következő években néhány helyen dinamikus növekedés várható.
A már régóta közkedvelt területeket, mint a Földközi-tenger partjai, Alpok, Dél-Afrika vagy a Karib-térség nagyon keményen érte a válság, másrészt viszont a 2013 –as év, az ún. fordulópont évének jelölhető. A szakértők előrejelzései szetint 2019 –ig az ingatlan árak elérik a válság előtti szintet.
A várható növekedés három tényezőnek köszönhető – elsősorban a fővárosi ingatlanárak jelentős növekedésének. A befektetők így alternatívákat keresnek, a nyári rezidenciák így logikus választásnak tűnnek. Továbbá a növekedés a likviditás többletének is köszönhető. Az olcsó hitelek a befektetők számára is lehetővé teszik az ingatlanvásárlást. Az utolsó tényező az ún. arany vízum, ezt csak néhány állam kínálja befektetőinek, akik drágább ingatlant vásárolnak.
A Francia Riviéra továbbra is a legnépszerűbb helyszín maradt. Ez főleg a különféle nyári rezidenciák kínálatának, a kellemes éghajlatnak és a magas presztízsnek köszönhető. Az árak emelkedni kezdenek – ez a nagyon korlátozott ingatlan kínálatnak köszönhető, valamint a hevesen emelkedő keresletnek. A kereslet nemcsak a híres üdülőhelyen fekvő ingatlanok iránt van, hanem a periferikus helyeken fekvő ingatlanok iránt is, ahol az árak valamivel alacsonyabbak.
A hosszú recesszió után jobb idők jönnek – a kiváló minőségű rezidenciák ára 2007 –től körülbelül az egyharmadára csökkent, a piacon így viszonylag sok jó állapotban lévő ingatlan áll rendelkezésre, ami természetesen vonzza a befektetőket.
Az olasz ingatlanpiacot főleg a külföldi befektetők mozgatják. A heves túlkínálat, amit például Spanyolországban láttunk, Olaszországot elkerülte. A helyi piac mégis problémákkal szembesül, amely a helyi bankok politikájának köszönhető. A hitel megszerzésének feltételei nagyon szigorúak, a vevők között így azok a befektetők a leggyakoribbak, akik „készpénzben” vásárolnak ingatlant. Ezek közé elsősorban a külföldiek tartoznak.
A híres üdülőhelyeket mint Toszkána, az Észak-Olaszországi tavak vagy Velence a válság szinte nem érintette. Bár toszkánában az árak csökkentek, a kereslet továbbra is magas maradt. Itt főleg a szőlőültetvények iránt van érdeklődés, mint például Chianti régiója.
A horvát ingatlanpiac árcsökkenést jelzett, de az utóbbi időben a helyzet stabilizálódott. A 2013 –as év során az árak körülbelül 1%-kal nőttek. A Közép és Kelet-Európai tengernél fekvő ingatlanok iránti érdeklődők számára Horvátország marad az első választás. Ehhez, az ingatlanok széleskörű kínálata mellett az árak is hozzájárulnak, amelyek Franciaországgal vagy Olaszországgal szemben alacsonyabb szinten vannak.
Ami Spanyolországot illeti, már lassan vége a Spanyolországi olcsó ingatlanok időszakának. Az ingatlanárak 2013 első negyedévében először jeleztek növekedést 2010 óta. Sőt az Ibizai ingatlanok már jó ideje elérték a válság előtti szintet – ez a korlátozott kínálatnak és a helyszín attraktivitásának köszönhető.
A közeli Mallorca szigete nem jelzett akkora dinamikus fellendülést, és ezt a skandinávok iránti magas érdeklődésnek sem. Mallorca egy exkluzív desztináció, az ingatlanárak itt magasabbak és a válság idején sem mutattak ki meredek ár csökkenést, úgy mint másutt Spanyolországban.
A Spanyolországi kontinensen az ingatlanok iránt leginkább a britt állampolgárok érdeklődnek. Továbbá más nemcsak európai befektetők is vásárolnak, akik kihasználják a viszonylag alacsony ingatlanárakat (jelenleg az ingatlanárak 30 až 40%-kal alacsonyabbak, mint a válság előtti időszakban). De, még mindig túlkínálat van a kereslethez képest.
Portugália hasonlóan mint Spanyolország úgy döntött, hogy Unión kívüli külföldi befektetőket csalogat országába, akik 500 000 EUR feletti ingatan megvásárlásakor rezidens státusszal rendelkeznek majd.
A portugál “arany vízumot” főleg a kínaiak értékelik, akiknek 2013 –ban a 318 kiadott vízumból 78%-át pont ők kapták meg. Másrészt viszont, bizonyos területek továbbra is az európai országok befektetői fő szférája közé tartoznak. Például 2013 –ban a híres Quinta do Lago üdülőhelyen az ingatlanok 57%-át a britt befektetők vásárolták meg. A legnagyobb kereslet továbbra is a luxus ingatlanok iránt van. De fokozatosan növekszik a kisebb házak és lakások iránti érdeklődés is.
A Balkánon és a görög szigeteken való fellendülés a turizmusnak köszönhető. Például Korfu szigetét sújtotta a válság, azonban az árcsökkenés Görögországgal szemben viszonylag csekély volt. Az árak körülbelül a válság előtti időszak 70 % -a estek, így akár a közkedvelt helyeken is attraktív ingatlanok vásárolhatók meg. A kereslet viszont többnyire csak a modern lakóparkokra öszpontosul, a telkek iránti érdeklődés minimális.
A Karib-térségi piac helyzete a Földközi-tenger térségével hasonlítható össze. Az árak körülbelül 30% -kal csökkentek, azonban az elmúlt időszakban a helyzet stabilizálódott és az érdeklődők száma lassan növekszik.
A befektetők leginkább a híresebb helyszíneken keresnek ingatlanokat. De a válság alatti korlátolt építésnek köszönhetően várható, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot, így 2014 –ben nyilvánvalóan az árak emelkedni kezdenek. De, így is számos oka van a Karib-térségben fekvő ingatlan megvásárlására – nyugodt életmód, alacsony adók, kiváló szolgáltatások, presztízs és kellemes környezet.
És végül egy kis téli kitérő. A válság során az Alpokban is árcsökkenés történt. De, az elmúlt évben jellentős fellendülésnek voltunk tanúi.
Egyes területeken az értékesítési volumen a váslággal szemben kétszeres. Svájc kivételt képez – az ottani piacot a válság szinte nem érintette, ez a magas ingatlanáraknak, korlátozott kínálatnak és a kiváló szolgáltatásoknak köszönhető. Ausztria is hasonló helyzetben van, akinek az ingatlanpiaca Európában az egyik legstabilabb. Jó hír a vevők számára az is, hogy Ausztriában az utóbbi időben nő az építési tevékenység. Így nincs probléma a korlátozott kínálattal, amely a többi alpesi országok helyzete.
Franciaországban a válság hatása a konkét üdülőhelyektől függött. Míg Courchevel –ben az árak 30% -kal alacsonyabb szinten stabilizálódtak, mint a válság előtti időszakban. Megeve és Val d’Isere üdülőhelyein a korlátozott kínálat az árak növekvését okozta.